Kádár Jánoshoz hasonlította Márki-Zay Pétert Lázár János
A hazaárulás az hazaárulás 1956-ban és 2022-ben is” – hangsúlyozta a fideszes politikus Makón.
A hazaárulás az hazaárulás 1956-ban és 2022-ben is” – hangsúlyozta a fideszes politikus Makón.
Részt vett-e az 1956-os perek alakításában Biszku Béla? Meg akarta-e puccsolni Kádár Jánost? Mi okozta a bukását az 1970-es években? Hogyan sikerült élete végéig felmentetnie magát? Egyáltalán, volt-e emberi arca? Ezeket a kérdéseket is körüljárja Krahulcsán Zsolt történész Biszku című, nemrég megjelent könyvében.
Ravaszkodó puhatolódzások és sanda oldalvágások jellemezték a Szovjetunió utolsó vezetője, a '80-as évek közepén hatalomra jutott Mihail Gorbacsov és Kádár János MSZMP-főtitkár viszonyát. Ez nyomta rá a bélyegét a szovjet pártfőtitkár 1986-os budapesti látogatására is – írtuk a Szovjetunió utolsó, most elhunyt vezetőjéről 2020. március 14-én. Akkori cikkünket közöljük újra, változtatás nélkül.
Az irodalomban és a közéletben is meglehetősen vegyes életművet hagyott maga után a 88 éves korában múlt héten elhunyt Kossuth-díjas író.
A szocializmus privilegizáltjainak privát világa volt a löszfal védelmében a fél városligetnyi aligai pártüdülő, amely még a térképen sem szerepelt. Most a NER zárja el majd részben a köznéptől. Megmutatjuk, hogyan dőzsölt Unicummal és banánnal az akkori uralkodó osztály.
A politika ügyeletes nyaloncait aligha fogja eltántorítani ünnepelt vezérük dicsőítésétől a vitathatatlan tehetségű író, alternatív színházi ember elkárhozásának példája: Gyurkó László négy évtizeddel ezelőtti sikerkönyve, a Kádár Jánosról írt életrajz máig elfedi szerzője egész életművét.
Történelmi rejtélynek eredt a nyomába Medgyesi Konstantin történész az állambiztonsági levéltár online folyóiratának friss számában.
Valahol, valakinél, egy szoba vagy egy pince mélyén, esetleg a föld alatt ott kell rejtőzzön egy koponya. A trianoni Magyarország leghosszabb ideig uralkodó fejének a koponyája. Mi történhetett azzal másfél évtized alatt? Amióta kilopták a sírból? Tartósították? Eladták? Elásták? Kidobták? Dicsekednek vele eszmetársaik bizalmas körében, ahonnan nem szivárog ki semmi? Vagy nem vállalják ezt a kockázatot? Bár most már sokat nem kockáztatnának. A rongálás bűncselekménye rég elévült. Akár jelentkezhetnének is büszkén a tettesek. Lennének, akik a tettüket értékelnék. És vajon mi lett a „puritán” Kádár Jánosné Tamáska Mária hamvait tartalmazó, aranyból készült urnával? Értékesítették? Hamvastul vagy anélkül? Esetleg beolvasztották, és úgy csináltak pénzt belőle?
Szakmájuk becsületét védték, egyúttal kortársaik életét is megkönnyítették azok a közgazdák, akik a retorziókkal dacolva feltárták az egypártrendszer tervgazdaságának ellentmondásait. Műveik egy része ma is megszívlelendő tanulságokkal szolgál.
Az író-rendező tervezett filmjének szinopszisa eljutott a döntéshozókig, ám szerinte „akkor már le voltak osztva, hogy a választásokig ki milyen filmet csinál”.
Keveset szerepel magyar téma a nyugati címlapokon, és ha igen, akkor általában negatív kontextusban – derül ki a minap megjelent Címlapon Magyarország, Hazánk története a nyugati sajtó tükrében 1848–2020 című kötetből. A legpozitívabb kép országunkról a késő Kádár-korban volt, Orbán Viktor viszont 2015 óta soha nem látott mértékben tematizálja a nyugati médiát. A kötet szerkesztőjét, Szalay-Berzeviczy Andrást kérdeztük.
A magyar elitek életében erősebb, szorosabb kötelék a vadászat, mint akármelyik ideológia – állítja Majtényi György az Egyetértés Vadásztársaság – Horthy, Rákosi, Kádár és napjaink vadászai című, megjelenés előtt álló könyvében.
Kádár János elismerően csettintene?
Az író új esszékötetében reményként csupán azt villantja fel, hogy az emberi hülyeségnek talán evolúciós haszna is lehet.
A Kádár-korszakban szokatlan állampolgári engedetlenkedők mögé állt a már haldokló világhíres filozófus, Lukács György, s evvel komolyan hozzájárult ahhoz, hogy két éhségsztrájkoló kivívta rendőri felügyeletük megszüntetését. A Dalos Györggyel és Haraszti Miklóssal 1971-ben történtek hátterét a cikkben két, most először publikált forrásértékű dokumentum segít megvilágítani.
Nehéz új kliséket teremteni a hajbókoláshoz, ez derült ki az évtizede a hatalom csúcsán regnáló Orbánt méltató brosúra múlt heti bemutatóján, ahogy magából a kötetből is.
Beszélt arról is, milyennek látja a magyarok hangulatát, életkörülményeit, és mit gondol a rendszerváltás előtti romániai és magyar rendszerről.
A tárgyalás magyarországi politikai- és sajtóösszefüggéseivel a Múltunk folyóirat legutóbbi száma foglalkozik.